Saturday, August 04, 2007

Kukoricell Kristóf története

Volt egyszer hol nem volt, volt egyszer egy város, amit úgy hívtak Szijetülll. Itt lakott a kis Kristóf, aki barátaival Körttel és Edivel úgy gondolta, hogy érdemes lenne kockás inget venniük, megnöveszteni a hajukat, és gyakran mutogatni a középső ujjukat, mivel unták az akkoriban folyó műmájerkedős lányokvállánsírós világot. Ezért felfedezve az apu polcán porosodó régi lemezeket, valamint a feszülős répanacit kitalálták a grándzsnak nevezett zenei irányzatot, ami valójában olyan, mintha Robert Plant a Sex Pistols-szal játszana, de ne akadjunk le részleteken. Ekkortájt Kristófot sokan megszerették, köztük bevallom én is.

http://www.youtube.com/watch?v=53FYP4aKSlo
Aztán eltelt egy kis idő, és ők hárman három felé mentek szanaszét. Kört megkattant, majd a mágikus 28. életévében szétnyomta a fejét egy puskával, sokan letek emiatt szomorúak. Edi csodás módon életben maradt, és elég következetesen mutogatta a középső ujját szanaszét a nagy zenei csatornáktól a jegyárusító monopoliumokig, miközben próbálta 10 év alatt behozni Jéger Miklóst az öregedés területén. Ez a tevékenység elterelte figyelmét arról, hogy ő és a Gyöngylekvár szép lassan egy kedves kantrizenekarrá változik, de hála istennek mára feleszmélt és megint zenét készít.

http://www.youtube.com/watch?v=RAY-4V_DdsM

Nade mi történt mesénk főhősével, a kis Kristóffal? Kristófot nagyon megviselte, hogy míg Edi barátja világhíres, Kört barátja meg halott vele senki sem foglalkozik. Mivel nagyon nagyon bánatos lett emiatt, ezért úgy döntött, hogy ujjat mutogatni csúnya dolog, és a bánatát lányok vállán kezdte kisírni. Mert bár rosszcsont fiú ő, de mégis érzékeny lelkű.

http://www.youtube.com/watch?v=4xs0I8HFais

Míg Edi barátja úgy gondolta vagány dolog hadakozni nagy multinacionális cégekkel, Kristóf nem gondolta így és a Mjúziktévé összes csatornája elkezdte őt nyomatni nem kevéssé Edi bácsit idegesítendő. Ekkor sokan megismerték, akik eddig nem találkoztak vele.

http://www.youtube.com/watch?v=qiSkyEyBczU

Dehát elmúltak a daliás idők, a Hangkertet, amit már egy ideje a tökös fiúk nem hallgattak, a kedves érzékeny lányok is egyre kevésbé hallgatták (nem kevéssé, mert addigra Ediék is felfedezték a magukban rejtőző érzékenységet és lírai ént) Ezért Kristófnak ki kellett taláni a valamit. Sokat gondolkozott, mire rájöttek neki arra, hogy a legjobb az lesz, ha a grándzsot a szinpadról letúró "krosszóver" egyik legnagyobb zenekarába lép be, és Audiórabszolgaságra hajtja fejét. Sajnos azonban amíg Delarózsa Zakariásnak jól állt a kommunista lázadó imidzse Kukoricell Kristóf feje mellett kevéss tűnt őszintének Hugo Chavez portréja. Míg az ember vikomtja Zakariás ugrabugrálásától ihletett kapott Martin Luther King beszédeinek elemzésére, Kristóf babaszemei kevéssé szították fel benne a forradalmi "eredeti tüzet."

http://www.youtube.com/watch?v=WsjBtHg1T4E

A Mekdonáldsz Forradalmár Menü Extra Kólával hamar nyúlóssá vált, és bizony véget is ért a konzervforradalom. Kristófnak ki kellett találnia valami nagy okosságot. Vagy dzsungelharc, vagy valami más... Vagy valami egyszálgitáros dolog kockásingben, vagy valami... szép és nagy projekt ami sok sok sok pénzt hoz. Ott volt Bond Jakab, aki akkortájt szintén nagyon magányos volt, így Kukoricell Kristóf, e sokatt látott fiatalember hopp a főcímben találta magát.

http://www.youtube.com/watch?v=a7j93Bf-EyI

Hát bizony ez történt a mi kis Kristófunkkal, és mi a tanulság gyerekek? Egyrészről a pénz beszél, Kukoricell Kristóf meg énekel. Másrészről, ha a kutyából nem lesz szalonna, akkor vagy Kristóf nem szalon(na) énekes, csak épp álcázza magát az utóbbi 10 évben, vagy az elején nem volt lázadó, középsőujját mutogató kockásinges kutya abban a bizonyos Temple of The Dog-ban. Mindenesetre sic transit gloria mundi.

No comments: