2009. február 09., hétfő 16:52
Kisebbségek és bűnözés
Kép felvitele

A miskolci rendőrkapitány nagy vihart kavart kijelentése és a személyét övező botrány el sem ült, mikor máris a Veszprémen történt bűntény sokkolta a közvéleményt. A nagyobb botrányok elültek, ezért eljött az idő, hogy higgadtan megnézzük mi a helyzet másutt.

Szilágyi András, közösségi újságíró

A maorik

Új Zéland szigetországa szó szerint a Föld másik végében van. Az ottani kormány Igazságügy Minisztériumának honlapján letölthető az az öles tanulmány, ami a „Maorik túlreprezentáltsága a büntetés végrehajtási rendszerben” címet viseli. A statisztikák magukért beszélnek: a lakosság hozzávetőleg 15 %-át képviselő maori őslakosok a börtönökben 60%-ot meghaladó számarányban vannak jelen. Mi az oka ennek, az „etnikai bűnözésnek” ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről.

NINA - Nem Veszünk Fel Íreket

A harmincas évek New Yorkjában a mára felhőkarcolók borította Manhattan egyik legsötétebb negyede a Pokol Konyhája nevet viselte. Az újonnan érkezett ír bevándorlók az éhínség és üldöztetés elől egy olyan országba érkeztek, ahol az álláshirdetések zömében egy kis betűszócska szerepelt: NINA azaz No Irish Need Apply - "a munkára íreket nem veszünk fel”. A lézengőkből bűnözők lettek, és a protestáns Amerika másik kitaszított rétegével, a szintén katolikus olaszokkal együtt majd egy évszázadig meghatározták a bűnözést az Óperencián túl.

"Bolti eladó és gyermekfelügyelő kerestetik. NINA.""Bolti eladó és gyermekfelügyelő kerestetik. NINA."

Sacco és Vanzetti

A Keresztapában Marlon Brando olasz akcentusa, vagy Leonardo Di Caprio vörös haja a New York Bandáiban érdekes színfoltként hatnak, és senkinek nem fordul meg a fejében „olaszbűnözésről” vagy „írbűnözésről” beszélni. Ma. A huszas években nagy vihart kavart a Sacco -Vanzetti ügy. A két olasz anarchista pere főleg az akkor tapasztalható faji és vallási előítéletek, és a szinte a lincshangulatig fokozott olasz-ellenesség miatt végződött a két sziciliai kivégzésével. A felbőszült tollforgatók előszeretettel használták a „digók”, „füstös képűek” kifejezést, vagy épp a „krumplizabáló, pápista, paddy” jelzőket.

Amerika a „népek olvasztótégelyeként” a mai napig szembesül ezekkel a jelenségekkel. Los Angeles egyes, mexikói bevándorlók lakta negyedeit, Bronx vagy Brooklyn bizonyos utcáit ma is jobb kikerülni. A régi „bűnöző kisebbségek” mára a középosztálybeli társadalom részeivé váltak, helyüket az utcán más etnikai csoportok vették át. Kennedy személyében az első katolikus ír, Barack Obama révén az első fekete amerikai is a Fehér Ház lakója lett.

Sacco Vanzetti haljon meg! Kivégzés augusztus 11-énSacco Vanzetti haljon meg! Kivégzés augusztus 11-én

Bűnözés etnikai alapon?

A nagyobb bűnszervezetek kialakulása általában gazdasági válságokhoz kötődik. A húszas harmincas évek szesztilalma alatt a „digók” és „paddyk” utcai harcaitól volt hangos Amerika. A bűnszervezetek nem a bűnözés formája, vagy az érdekek, hanem egyértelműen etnikai törésvonalak mentén alakultak ki. Az olaszok nem közösködtek az írekkel, ahogy Brooklyn zsidó bandáival sem. A saját hagyományaik, kulturális szokásaik, és vallási szertartásaik szabályozták belső világukat. A közös nyelv egyben közös kódot is jelentett, így az egymás közötti kommunikáció is gördülékenyebb volt.

Az anglofón Amerikába érkező különböző népek számára eltérő okoból volt nehéz a beilleszkedés. Az indiánok az egykor volt földjeikre épülő idegen világban "otthon lettek idegenek" hasonlóan Ausztrália és Új Zéland őslakosaihoz. Az afro-amerikaiak, akiket a rasszista előítéletek is megbélyegeznek, a rabszolgasorból kellett felkapaszkodniuk a társadalmi létrán.

Kultúrális konfliktus

A kollektív szegénység mellett a másik akadály az eltérő kultúrális közeg: az ázsiai és orosz közösségeknek függetlenül az anyagi, vagy épp faji hovatartozástól a saját kultúra és többségi társadalom értékrendje közötti konfliktus nehezíti a beilleszkedést olyannyira, hogy például az ázsiai közösségek asszimilációs rátája a legcsekélyebb, holott anyagilag megközelítik az amerikai átlagot. Amikor viszont a kultúrális konfliktus és a kollektív elszegényedés találkozik, a bűnözés melegágya jön létre.

Az etnikai alapú bűnözés azonban ennél komplexebb kultúrális konfliktus eredménye. A statisztikák szerint például Amerikában a kínai, japán és orosz maffiák ugyanúgy etnikai alapon szerveződnek annak ellenére, hogy az ázsiai és orosz közösségek életszínvonala nem tér el radikálisan az amerikai átlagtól.
A kilencvenes években például orosz bűnözői csoportok számos, korábban ismeretlen bűnténytípust "honosítottak meg" a tengeren túlon. A bűntettek többsége a prostitúció és csalások valamint az internetes visszaélések új típusait jelentette. A rendőrséget már a helyszínelés és adatrögzítés fázisában pusztán az adott bűntény jellege kelet-európai bűnözőcsoportok körei felé irányította. Az "interneten szerzett feleségek ügyei" melyekben a szegény sorsú kelet európai lány társkereső oldalakon keres nyugati férjet, majd a"feldühödött rokonok, vagy előző férj" zsarolni kezdi az új vőlegényt, még Hollywoodot is megihlette.

Mi lesz vele?Mi lesz vele?

Kisebbség és bűnözés

Beszélhetünk-e Magyarországon a cigányság és bűnözés kapcsolatáról? Láthatjuk, hogy sokkal inkább a cigányság társadalmi helyzete és a bűnözés között van kapcsolat. Hasonló jelenségek a világ minden táján, szinte minden korban előfordulnak függetlenül attól épp melyik etnikum kerül hasonló helyzetbe, így a lesarkítás, hogy "a cigányok bűnözők" kétségtelenül rasszista általánosítás.

A mai Magyarországon azonban a hosszú ideje elhúzódó válságban szociális kilátástalanságba szorult emberek nagyrészt a roma kisebbséghez tartoznak. Erről nyilatkozott a minap Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is. S számos roma polgárjogi szervezet élesen bírálta a napokban a politikai vezetést, sürgetve a cigányság égető problémáival való szembenézést. Eközben a cigánytelepekről egyre több olyan „húsz-harminc fős banda” kerül ki, akik először saját közösségüket, majd a többségi társadalomhoz tartozókat is terrorizálják. Olaszliszka, Kiskunlacháza, Veszprém, Enying, és sorolhatnánk a mára már enigmatikussá vált bűntények helyszíneit, melyek naponta gyarapodnak újabb helyszínekkel, mint például Sarkad, vagy Tatárszentgyörgy ahol késelés, nemi erőszak, rablás szerepel a beszámolókban.

Kisebbségi bűnözés helyett kisebbségek és bűnözés

A mai közbeszéd nem kedvez a tisztánlátásnak, hisz a kisebbségek és a bűnözés kapcsolatának puszta említése rögvest parázs vitát gerjeszt, és számos érzékenységet sért. Az amerikai szociológus és elismert kriminológus szerző, Ronald Barri Flowers, témában úttörőnek számító könyve, a Minorities and Criminality (Kisebbségek és a bűnözés) érdemi információt nyújt a jelenség megértésére, s segíthet a tisztánlátásban.

A kutatás Amerika fekete, hispán, indián és ázsiai kisebbségeire koncentrált, akik az amerikai statisztikák szerint a legszélesebb körben érintettek a bűnözésben. A mű bevezetőjében taglalja azt a társadalmi traumát, melyet elsőként ezek a kisebbségek a többség részéről, mint kollektív élményt megéltek. Korábbi társadalmi státuszuk elvesztése, életmódjuk radikális megváltozása, és a társadalmi kitaszítottság, melyben a világ minden táján osztoznak ezek a csoportok.

Az orosz maffiózók tetoválásokkal jelzik a hierarchiátAz orosz maffiózók tetoválásokkal jelzik a hierarchiát

A probléma jóval összetetteb, semhogy lesarkítható lenne a "szegénybűnözésre" vagy a "bűn napszámosaira". Amerikában például a drog nagykereskedelmével főleg befolyásos üzletemberek, a Wall Streere is behálózott és politikai kapcsolatokkal is rendelkező "fehér galléros bűnözők" foglalkoztak, míg az egyszerű díler, vagy terjesztő, már a harlemi utcák gyermeke volt. Ő volt az aki "arcot adott" a háttérben folyó üzelmeknek, míg a "vezetőknek" nem kellett bepiszkolni a kezüket. Ez azonban a hatvanas - hetvenes években radikálisan megváltozott, amikois a feketék "átvették" a teljes üzletet, és olasz mintára kiépítették a maguk szindikátusát, mely a teljes folyamatot kézben tartva hamar háttérbe szorította az olasz maffiát is.

Etnikai profil

Az amerikai rendőrség körében bevett gyakorlat, az "etnikai profilozás" módszere. Adott bűtények esetében, melyeknél a bűnelkövető nemzetisége meghatározó az etnikai profilozás módszerét széles körben alkalmazzák. Az eljárás kétségtelenül éles viták kereszttűzében van, számos jogvédő szervezet kifogásolja az eljárás létjogosultságát, de a hivatalos szervek azzal hárítanak, hogy "a profilozásnál MINDEN, a bűntény felderítéséhez szükséges részlet ismerete szükséges, és illogikus kihagyni a lehetséges elkövető nemzetiségét mint ilyen faktort." Az úgynevezett, a szaksargonban BOLO (Be ON The Lookout- azaz Légy Résen!) betűszóval jelölt esetekben még az ellenzők sem vitatják az etnikai profilozás létjogosultságát. Ezalatt a specifikus bűntényeket, vagy bűntény csoportokat értik. Ilyenek például az arab terroristák lehetséges támadásai amerikai célpontok ellen, mely az alvóügynökök miatt fokozott óvatosságra készteti a hatóságokat minden arab nemzetiségű polgárral szemben.

A szegénység gettósodása

Azok az etnikai csoportok, akik hagyományaiktól, nyelvüktől és természetes közegüktől elszakítva, a többség tőlük idegen játékszabályaiba kényszerítve élnek, erre a helyzetre vagy önpusztító, vagy agresszív választ adnak. A "kisebbségi bűnöző csoportok" létrejöttében szerepet játszik a közös, kolektív élmény, adott esetben a szegénység. Míg egy, a többségi társadalomhoz tartozó család lecsúszása esetén a szegénység sokáig rejtve marad, addig a cigánytelepek demográfiai és földrajzi értelemben is "közösségformálóak" a mélyszegénység kollektív élménye miatt.

"Az elmúlt húsz évben megváltozott a szegénység természete, és olyan folyamatok mennek végbe, melyeket korábban elkerülhetőnek hittünk. Az egész országban is és szinte minden városban kezdenek kialakulni a gettók"" nyilatkozta Ferge Zsuzsa még 2005-ben. Olyan fogalmakat használ, mint "etnikai gettósodás" és a "szegénység gettósodása".

Cigánytelep valahol...Cigánytelep valahol...

Amerikában is az olyan statisztikák, melyek a „néger és hispánbűnözésről” szólnak, kiegészülnek azokkal is, amik az alkoholfogyasztást, drogfogyasztást, tehát az adott etnikai csoport önpusztító tendenciáit mutatják.Ronald Barri Flowers felhívja a figyelmet arra a tényre is, hogy az olyan bűnök mint családon belüli erőszak, droghasználat, prostitúció esetében nem csak az elkövetők, de az áldozatok többsége is etnikai kisebbség tagja.

Magyarországon a cigányság társadalmi traumáját sokan az utóbbi évtizedekhez kötik, amikor a szándékos letelepítések, a téeszesítés révén, a vajda rendszer felszámolása után elvesztették a cigányok hagyományos belső társadalmi rendjüket. Az a tény sem elhanyagolható, hogy a rendszerváltás után elsőként a cigány foglalkoztatottak kerültek utcára, s maradtak is ott immár 16 éve. A most felnövő huszonéves cigány fiatalok közt van olyan, aki úgy érte el a felnőttkort, hogy a környezetében senkit nem látott még dolgozni. Ehhez hasonló tényeket is olvashatunk Rátkai Árpád, a cigányságra vonatkozó tanulmányában.

Mi a megoldás?

A megoldást természetesen az amerikai Ronald Barri Flowers sem a rövidtávú rendelkezésekben, hanem a hosszú távú, a kisebbségek társadalmi integrációját segítő folyamatos intézkedésekben látja. Ha a tanulás, a munka révén a tisztességes beilleszkedés lehetősége megnyílik a kisebbségi csoportok előtt, azok hamar megtalálják az utat a középosztályi státusz felé. Természetesen minél nagyobb ez a társadalmi csoport, és minél erősebbek az irányukban tapasztalható előítéletek, ez a folyamat annál lassabb.

New York rendőrei felvonulnak Szent Patrik napjánNew York rendőrei felvonulnak Szent Patrik napján

Fontos a kisebbségi és többségi társadalom értékrendje és kultúrája közötti kapcsolat. Az írek gyors beilleszkedését elősegítette, hogy számukra nem voltak nyelvi akadályok, valamint az a „program” mely azt célozta, hogy minél több ír legyen rendőr. A rendőri pálya oly csábító volt számukra, hogy ma az NYPD (New Yorki Rendőrség) köreiben az írek számaránya 60% feletti. Az olasz és zsidó etnikai csoportok számára az éttermek, a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem nyújtotta nagyrészt a beilleszkedés lehetőségét. A hispánok beilleszkedését manapság főleg a nyelvi, míg a feketékét a több évszázados faji berögződések gátolják Amerikában.

Roma integráció

Hogy mikor és hogyan fog megvalósulni a magyarországi cigányság oly régóta politikai szlogenként használt, és a távoli jövőben áhított integrációja csak az dönti el, mennyire lesz képes a társadalom hosszú távú célokat megfogalmazni, és megteremteni a választható alternatívát, amit a munka és a tanulás révén elérhet bárki. Ösztöndíjak, a kisebbségek bevonása a rendvédelembe mind szerepelnek a nyugat európai példákban.

Nem kell azonban átkelni az óceánon, hogy lássuk, a cigányság számára évszázadokig megvoltak azok a csatornák, melyeken sikerrel találták meg a magyar társadalomba illeszkedés lehetőségeit: cigány zenészek az egyik oldalon, Lakatosék a másikon.

Dankó Pista szobra SzegedenDankó Pista szobra Szegeden

A „kupeckedés”, piacozás, vásározás, kosárfonás mind a cigányság hagyományos tevékenységei közé tartoztak, és bár cigányok már több száz éve élnek közöttünk, a cigánybűnözés mégis nagyon új kifejezés. Ha kitisztulnak a beilleszkedés évszázados csatornái, és mellé újak is nyílnak, ez az új szó úgy fog eltűnni a szótárból, ahogy az angol nyelvből a „digó” és a „paddy”.