
Szép, nyugodt vasárnapunk volt. Mint jó katolikusok, el is mentünk misére. És szépen meghallgattuk a mai Olvasmányt, és Szentleckét. És még véletlenül sem éreztük azt, hogy ami körülöttünk történik, annak bármilyen köze lenne Jézushoz és Istenhez. Természetesen mindannyian tudjuk, hogy a klerikális reakció újabb ármányáról van szó, ahogyan templomba viszi a politikát, ahelyett, hogy ők is tennék a dolgukat, és imádkoznának bármit is jelentsen az.
A nem-katolikus olvasók számára: a Szentmise olvasmányai állandó részek, tehát rend szerint kötöttek. Nem lehet őket szabadon helyezgetni jobbra-balra (hehe) mert kb. 2000 éve változatlan helyen és időben olvassák őket.
Bölcs 2,17-20:
"Lássuk tehát, igazak-e beszédei? Tegyük próbára, mi lesz majd vele, tudjuk meg, milyen lesz a vége! Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja, és kiragadja ellenségei kezéből. Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk állhatatosságát! Ítéljük őt gyalázatos halálra, mert -- amint mondja -- oltalomban részesül!''
Jak 3,16 - 4,3
"Ahol ugyanis irigység és versengés van, ott állhatatlanság is, és minden rossz cselekedet. Az a bölcsesség pedig, amely felülről származik, először is szemérmes, azután békeszerető, szerény, engedékeny, telve van irgalommal és jó gyümölcsökkel, nem ítélkezik, s nincs benne tettetés. Az igazság gyümölcsét pedig békességben vetik el a békeszeretők. Honnan a háborúság és civakodás köztetek? Nemde bensőtökből, a kívánságaitokból, amelyek tagjaitokban háborognak? Csak kívántok, s nem kaptok semmit, öldököltök és versengtek, s nem szereztek semmit. Civakodtok és tusakodtok, és nincs semmitek, -- azért, mert nem kértek. Kértek és nem kaptok, -- mert rosszul kértek, azért, hogy kívánságaitokra fordítsátok."
No comments:
Post a Comment